Intézménymutató:
Ady Endre Emlekmuzeum (Nagyvarad)
1995. november 21.
Nagyváradon ebben a hónapban ünnepli az Ady Emlékmúzeum negyvenéves fennállását, számolt be Tóth János muzeológus, a múzeum vezetője. A múzeum 1955. november 26-án nyílt meg, Tabéry Géza volt az első vezetője. A kiállítás jelenlegi formájában 1972 óta látható. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
1996. október 18.
Az Ady Endre Irodalmi Kör /Nagyvárad/ okt. 18-án tartotta 25. évadnyitó ülését. Az ülés szóvivője Dénes László volt, aki átadta a szót Szűcs Lászlónak, aki a kör történetét megörökítő, mintegy négyszáz oldalas kézirattal a kezében emlékezett az eltelt negyedszázadra. Tóth János, az Ady Endre Emlékmúzeum vezetője elmondta, hogy az 1919-1944 között működött Szigligeti Társaság a kör elődjének tekinthető, ugyanígy előd az 1919-ben Tabéry Géza által megalapított első Ady Társaság és az 1953-ban Horváth Imre és Tóth István által szervezett második Ady Társaság is. Az 1971-es újjászületésről Nagy Béla, a kör akkori vezetője számolt be részletesen. Az egykori Fáklya napilap egy időben publikálási lehetőséget kínált a kör tollforgatóinak. Kezdetben kéthetenként, később hetente üléseztek, három év alatt országos hírnevet vívtak ki maguknak, írók, művészek, tudósok, egyetemi tanárok szívesen jöttek Nagyváradra. A kör irányítását, szervezését a későbbiekben Tőke Csaba, Tóth Károly, Kőrösi P. József, Varga Gábor, Méder Zsolt, Fábián Imre, Szűcs László és Sall László vállalták. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 18., 22./
1997. március 19.
Az évtizedek óta rendszeresen tevékenykedő nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör rendszeresen tartja összejöveteleit, sokszor hetente, máskor havonta. Idén még csak két összejövetelük volt. Jan. 31-én a kör névadójáról emlékeztek meg, Tóth János, a Nagyváradon levő Ady Endre Emlékmúzeum vezetője tartott előadást, majd a kör tagjai olvastak fel írásaikból. A másik ülés márc. 14-én volt, Szombati István olvasta fel írásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
1999. november 22.
Nov. 22-én Nagyváradon mintegy másfél százan jöttek el Ady Endrére emlékezni a költő születésnapján: megkoszorúzták a szobrát, többek között az Ady Emlékmúzeum, az Ady Társaság, az Ady Kör nevében. A Kiss Stúdió Színházban azonban már csak vagy harmincan hallgatták végig Az Illés szekerén című Ady-estet. /Ady Endrével születésnapoztunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./
2000. március 30.
Fennállásának hatodik évfordulóját ünnepelte a nagyváradi Kiss Stúdió Színház, melyet Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színész házaspár alapított. A Kiss Stúdió egy évvel ezelőtt szervezte meg, Középen a színész címmel a Kárpátmedencei Stúdiószínházak Fesztiválját, mely a maga nemében egyedülálló kezdeményezés volt. A mostani ünnepségen a színész házaspár elmondta, hogy a hat év alatt állandó támogatás nélkül folyamatosan működtek. Minden itthon játszott előadásuk ráfizetéses, hiszen nagyon olcsó jegyeket árusítanak. Pályázatokból, egyéni műsorokból és támogatók felajánlásából teremtik meg estéről-estére a gázsit, a terembért. Ezen évek alatt kialakult a törzsközönségük, nemcsak Nagyváradon. Brassóba visszavárják őket, a budapesti Vigadóba is többször tértek vissza, akárcsak a németországi Kastl-i Gimnáziumba, Nürnbergbe, Ulmba és Münchenbe. Céljuk a szórvány-települések közönségének látogatása. Tervezik egy új stúdióterem létrehozását is. A Kiss Stúdió Alapítvány elindította az Ady Endre Emlékmúzeum épületének a felújítását. Az Illyés, a Magyar Kultúra és a Pro Professione Alapítványok támogatásukról biztosították a Kiss Stúdiót. /Nyílt nap a Kiss Stúdióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2001. szeptember 5.
Hosszabb időre bezárja kapuit a látogatók előtt a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum, mert megkezdik az épület évek óta halogatott teljes felújítását. Az intézmény vezetője, Tóth János elmondta: a legnagyobb gondot az elkorhadt padlózat jelenti. Szeretnék az eredeti állapotába visszaállítani az épületet. A tervek szerint 2002. május 18-ra, a múzeumi világnapra elkészülnek a munkálatokkal. /Pásztai András: Ady Endre Emlékmúzeum. Kezdődik a teljes felújítás. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 5./
2004. január 22.
A tegnap városa címmel elkészült a Magyar Televízió kétszer 50 perces filmje a holnaposok Váradjáról. A filmet tavaly nyáron forgatta Ráday Mihály rendező és Nemlaha György szerkesztő Nagyváradon. Az első részt január 24-én mutatják be, a második részt január 31-én. Forgattak a színházban, az egykori szerkesztőségnek helyén, kávéházakban, az Ady Endre Emlékmúzeumban, Ady, Juhász Gyula és a többi holnapos életéhez kötődő helyszíneken. /Film a századforduló Váradjáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
2005. március 30.
Az ortodox egyház tulajdonába került a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum épülete, miután a város tanácsa hét eleji ülésén elutasította az épületekben működő cégek vezetőinek kérelmét azon bírósági határozat fellebbezésére, amely a görögkeletieknek juttatta a 7000 négyzetméternyi területet. Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, az ügy kezdete 1937-ig nyúlik vissza, amikor a város vezetősége az ortodox egyháznak adományozta az értékes belvárosi épületeket, hogy templomot építhessenek. Ez azonban nem történt meg, 1945 után pedig államosították az ingatlanokat. A rendszerváltás után az ortodox egyház visszaigényelte a területet, de a tanács visszautasította kérésüket. Az ortodoxok perre vitték az ügyet, mind első, mind másodfokon vesztettek. A táblabíróság végül a püspökségnek adott igazat. Az ingatlanokban működő cégek az önkormányzathoz fordultak, hogy a tanács kérje a bírósági határozat felülvizsgálatát. Hasonló kéréssel fordult a testülethez az RMDSZ is. A rendkívüli tanácsülésen csupán az öt jelen lévő RMDSZ-es tanácsos szavazott a fellebbezés mellett, négy román tanácsos tartózkodott, a többiek viszont – Petru Filip polgármesterrel együtt – elutasították azt. Petroniu Salajeanul ortodox püspök ígéretet tett arra, hogy nem változtatja meg az ingatlanok rendeltetését. /Balogh Levente: Nem fellebbezte meg a görögkeletieknek kedvező bírósági döntést a nagyváradi tanács. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2005. április 1.
Nagyváradon az Ady Endre Múzeumnak félszáz éve otthont adó Mülleráj kávéházat az ortodox püspökség tulajdonába helyezte az ítélőtábla. Az Ady-emlékházat működtető Körösvidéki Múzeum mostanáig a városi önkormányzattól bérelte a vármegyeháza előtti ingatlant. Március 31-én a Nagyváradi Ady Társaság tiltakozó nyilatkozatot adott ki, amelyben a magyar és román művelődési tárca, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ, a városi és megyei önkormányzat, a Magyar Írószövetség és minden jóérzésű magyar támogatását kérik az Ady-múzeum megmentésének érdekében. /(Lakatos Balla Tünde): Mülleráj nélkül maradhat az Ady Endre Emlékmúzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./
2005. április 12.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ aggódva figyeli a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum helyzetét, az ortodox egyház tulajdonába került épület rendeltetése a jövőben esetleg megváltozhat. Az intézmény szimbolikus jelleggel bír a Kárpát-medencei magyarság körében, rendezvényei az elmúlt évtizedekben mindig a híd szerepét töltötték be a román és a magyar nemzet között. A múzeum az Ady-kultusz legismertebb centrumává vált a Kárpát-medencében. Az EMKE felkéri mindazokat, akik s befolyással bírnak az Ady Múzeum körül kialakult áldatlan állapotok megoldására, segítsenek, hogy ez a nemzetközi hírű magyar kulturális központ a jövőben is betölthesse küldetését. /EMKE Országos Elnöksége: Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
2005. április 18.
Az Ady Endre Emlékmúzeum védelmében kéthete kértek segítséget a nagyváradiak, mert a Legfelsőbb Bíróság a görög keleti egyháznak ítélte az intézménynek otthont adó hajdani Müllerájt, a régi Széchenyi-szálló épületével, és hétezer négyzetméternyi területtel egyetemben. A Müller-féle kávéház 50 évig volt Ady Endre méltó nagyváradi kegyhelye, a nagyváradiak most attól tartottak, hogy kegyeletsértő módon utcára kerülhet az intézmény. A költői hagyatékot ápoló Nagyváradi Ady Társaság, utcai demonstrációt helyezett kilátásba. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere most nyilvánosságra hozta: az Ady Endre Emlékmúzeum épülete nem ortodoxoké, hanem a Bihar megyei Tanács tulajdonában van. A megyei önkormányzat megfelelő iratokkal igazolni is tudja ezt. A nagyváradi Polgármesteri Hivatal jogászai korábban elmulasztottak utána járni, és mellékelni a perdöntő dokumentumokat. /(Lakatos Balla Tünde): Nem az ortodoxoké a Mülleráj! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
2005. november 24.
Ötvenéves az Ady Endre Emlékmúzeum Nagyváradon. Az évfordulóra ünnepséggel emlékeztek, többek között Ady Endre publicisztikáiból összeállítottak könyvvel (Ha hív az acélhegyű ördög, Ady Endre Társaság, Nagyvárad). Az épület előtti Ady-szobornál egyházak, civil szervezetek koszorúztak, a múzeumban pedig emlékülést rendezett a helyi Ady Endre Társaság. A tanácskozás meghívottjaiként jelen voltak a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum képviselői, Hegyi Katalin irodalomtörténész, muzeológus, valamint Cséve Anna tudományos titkár. /Ötvenéves Ady-emlékmúzeum. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A november 22-én tartott emlékülésen Indig Ottó, az Ady Endre Társaság elnöke, majd Tóth János, a múzeum vezetője mondott beszédet. /Gálovits Zoltán: Adyra emlékeztek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 24./
2006. január 27.
Kulturális központ, Magyar ház, újságíróklub – többek között ezek a javaslatok hangzottak el a Léda-ház hasznosítására Nagyváradon a Bihar megyei civil szervezeteket tömörítő Megyei Egyeztető Tanács (MET) találkozóján. A Partium Alapítvány nevében Földes Béla, a MET elnöke elmondta: Ady szerelmének, Dióssyné Brüll Adélnak egykori otthonát tíz évre bérli az alapítvány, s más magyar civil szervezetekkel karöltve a magyar közösség javára akarja fordítani. A Nagyváradi Ady Társaság (NAT) képviselői úgy vélték, semmi szükség emlékszobára, ahol Ady és Léda előtt tisztelegnek, hisz ott van erre az Ady Múzeum. Ennek anyaga úgysincs annyira gazdag, hogy mindkét helyre jusson belőle, ellenben itt kaphatna helyet a Horváth Imre-emlékszoba, amely jelenleg nem megfelelő körülmények között működik. /Pap Melinda: Ötletbörze a Léda-házért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
2006. november 24.
Ady Endre egy évszázaddal ezelőtt csupán három évig élt Nagyváradon, de rövid ittlétével örökre beírta magát a helyi irodalomtörténetbe. Születésének 129. évfordulójára az Ady Emlékmúzeumban könyvbemutatóval és a költő szobrának megkoszorúzásával emlékeztek. Tüzes Bálint és Tóth János közös munkájaként napvilágot a Forrongó századelő /Europrint Kiadó, Nagyvárad/ című könyv, alcíme: – Beszélgetések Tóth Jánossal a Holnap korszakáról. A könyvben Tüzes Bálint újságíró Tóth Jánost, az Ady Endre Emlékmúzeum igazgatóját közel 40 éves kutatómunkája eredményeiről faggatta. Az írások két éven át a Reggeli Újság című nagyváradi napilapban jelentek meg. /Gergely Gizella: Ady Endrére emlékeztek Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./
2007. január 29.
Koszorúzással emlékeztek a hét végén Nagyváradon Ady Endre halálának 88. évfordulójára. Az Ady Endre-emlékmúzeum és az Ady Endre-társaság szervezte eseményen, a költő emlékszobránál tucatnyian jelentek meg. Nagyváradon 1957-ben sikerült szobrot állítani a költőnek, melyet azóta születésének és halálának évfordulóján megkoszorúzzák. /Gergely Gizella: Ady halálának 88 évfordulójára emlékeztek= Krónika (Kolozsvár), jan. 29./
2007. február 26.
Ráday Mihály, Magyarország neves városvédőjének kezdeményezésére Pro Civitate Varadiensis néven városvédő egyesület alakult Nagyváradon. A civil szervezet alapító tagjai az Ady Endre Emlékmúzeumban tartott sajtótájékoztatójukon elmondták: egyesületük kuratóriumába a magyar történelmi egyházak képviselőit is várják. /Gergely Gizella: Értékmentést vállaltak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2007. március 5.
A 190 éve született Arany Jánosra emlékeztek Nagyváradon és a költő szülővárosában Nagyszalontán. Nagyváradon első ízben szerveztek Arany-megemlékezést, amelynek ötlete Tódor Albert alprefektustól származik. Az alprefektus elmondta, Arany János Bihar leghíresebb szülöttjének számít, ezért tartotta fontosnak, hogy a megye román ajkú lakói is megismerjék életútját, munkásságát, amelyet Dánielsz Endre hajdúvárosi Arany-kutató ismertetett a jelenlévőkkel. A nagyváradi Szent László és az Ady Endre Gimnázium diákjai és tanárai gyűltek össze a fiatalok verses műsorára. Dánielisz Endre hosszú időn át vezette a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumot, majd tanárként is a költő munkásságát kutatta. Nagyszalontán a hagyományokhoz hűen a költő egész alakos emlékszobránál kezdődött az évfordulós ünnepség. A költő tiszteletére az idén tizenkettedik alkalommal megszervezett Arany János versmondó versenyre idén kevesebben jelentkeztek Az Arany János Művelődési Egyesület ez évben is két kategóriában hirdette meg a versenyt: a jelentkezőknek egy Arany-balladával és Sinka István egy versével vagy prózájával kellett benevezniük. Patócs Júlia, az egyesület elnöke szerint a jelentkezők kis száma azzal magyarázható, hogy ebben az időszakban több más szavalóverseny is zajlik, így a jelentkezők megoszlanak. /Gergely Gizella: Esős ünnep balladával. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./
2007. március 19.
Az Ady Endre Gimnázium /Nagyvárad/ igazgatója és aligazgatója is csatlakozik az elmúlt héten a Mihai Eminescu Főgimnázium vezetői által elkezdett japánsztrájkhoz. Az elmúlt héten Ilie Bolojan Bihar megyei prefektus és Liliana Antonescu, a megyei tanfelügyelőség szóvivője egy sajtótájékoztatón minden iskolaigazgatót korruptnak minősített, és azzal vádolta őket, hogy tisztességtelen úton változtatták meg az érettségi, illetve az országos tesztvizsgák eredményeit. Kijelentették: emiatt a vizsgabizottságokban semmi keresnivalójuk az iskolaigazgatóknak. A nyilatkozat hatalmas felháborodást váltott ki. Bolojan a japánsztrájk hallatán azt nyilatkozta: aki nem érintett az ügyben, annak nincs miért felháborodnia. Fleisz Judit, az Ady Endre Gimnázium aligazgatója elmondta, az Ady vezetői is felháborítónak tartják a valamennyi igazgatót korruptnak minősítő nyilatkozatot. /Gergely Gizella: Tiltakoznak az igazgatók. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2007. március 19.
Az Ady Endre Gimnázium /Nagyvárad/ igazgatója és aligazgatója is csatlakozik az elmúlt héten a Mihai Eminescu Főgimnázium vezetői által elkezdett japánsztrájkhoz. Az elmúlt héten Ilie Bolojan Bihar megyei prefektus és Liliana Antonescu, a megyei tanfelügyelőség szóvivője egy sajtótájékoztatón minden iskolaigazgatót korruptnak minősített, és azzal vádolta őket, hogy tisztességtelen úton változtatták meg az érettségi, illetve az országos tesztvizsgák eredményeit. Kijelentették: emiatt a vizsgabizottságokban semmi keresnivalójuk az iskolaigazgatóknak. A nyilatkozat hatalmas felháborodást váltott ki. Bolojan a japánsztrájk hallatán azt nyilatkozta: aki nem érintett az ügyben, annak nincs miért felháborodnia. Fleisz Judit, az Ady Endre Gimnázium aligazgatója elmondta, az Ady vezetői is felháborítónak tartják a valamennyi igazgatót korruptnak minősítő nyilatkozatot. /Gergely Gizella: Tiltakoznak az igazgatók. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2007. március 20.
Rendet akar teremteni az országos tesztek, illetve az érettségi megszervezése és lebonyolítása terén, jelentette ki Ilie Bolojan, Bihar megye prefektusa. Bolojan az elkövetkezőkben tárgyalásokat folytat majd a Bihar megyei és a nagyváradi vizsgaközpontok vezetőivel. Ilie Bolojan határozattal tiltotta meg többek között az osztálypénz és a vizsgák előtt esedékes, úgynevezett protokollpénz gyűjtését. A kormánybiztos határozata felháborodást váltott ki az iskolaigazgatók körében. Elsőként a Mihai Eminescu Főgimnázium vezetői hirdettek japánsztrájkot a korrupció vádja ellen tiltakozva. A sztrájkhoz hétfőtől az Ady Endre Gimnázium vezetői is csatlakoztak, azonban kiderült, magukra maradtak, a főgimnázium vezetői ugyanis abbahagyták a tiltakozást. Fleisz Judit, az Ady Endre Gimnázium igazgatóhelyettese közölte, megtörténhet, hogy néhány nap múlva ők is abbahagyják a japánsztrájkot. /Gergely Gizella: Takarítás a tanügyben? = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2007. április 16.
A kolozsvári Ördögtérgye Néptáncegyüttes mezőségi tánccal zárta április 14-én a 17. nagyváradi táncháztalálkozó gálaműsorát. . Az Ady Endre Gimnázium színpadán még fellépett a kalotaszegi Varga István „Kis Csipás” és bandája, valamint „Türei” Lengyel László és a debreceni Sugalló együttes. /Táncháztalálkozó az Adyban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./
2007. május 7.
A római katolikus szentmisét követő, immár hagyományos körmenettel, majd a színházban megtartott Varadinum-gálával május 6-án véget ért Nagyvárad magyarságának egy hétig tartó ünnepe, a XVI. Festum Varadinum. A körmeneten több mint ezren vettek részt, az egyházi vezetők mellett jelen voltak az RMDSZ helyi tisztségviselői. Május 4-én Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a Történettudományi Intézet igazgatója Nemzeti történelem és kultúra az Európai Unióban címmel tartott előadást. A rendezvényen először mutatták be Romániában a tavaly a legszebb magyar könyv címet elnyerő A magyarok krónikája című kiadványt. /Jeles vendégek a Festum Varadinumon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ A szentmisén a Magyar Művelődésért Díj kuratóriuma Árpád fejedelem-emlékdíjat adott át Tempfli József megyés püspöknek. Este a budapesti Honvéd Táncegyüttes gálaműsora zárta a Varadinum utolsó napját. A Novák Ferenc vezette táncegyüttes a Bartók útjai című produkciójának erdélyi bemutatója alkalmából a Varadinum-díjat is átadták. Sokaknak úgy tűnt: a városalapító Szent László tiszteletére, a helyi magyar értékek felmutatásának céljával rendezett programsorozat színvonala csökkent. Sárközi Zoltán, a helyi Magyar Polgári Egyesület volt elnöke felháborítónak tartja, hogy a város ünnepe alkalmával nem a helyi együtteseket, színházi társulatot népszerűsítettek a szervezők, hanem az importkultúra bemutatását karolták fel. Az Ady Endre Gimnáziumban Luxemburgi Zsigmondról szóló történelmi vetélkedő, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság történelmi pályázatának díjkiosztó ünnepsége zajlott. „Minden egyszerre történik, egymásra szervezték a programokat, nem csoda, hogy egy-egy helyszínen kevesen jelennek meg, jóval kevesebben, mint tavaly” – elégedetlenkedett Dukrét Géza, a műemlékvédő bizottság elnöke. Dukrét megalázónak tartja, hogy Csocsesz meg Zalatnay Sarolta fémjelzi az ünnepet. /Gergely Gizella: Importsztárok vagy helyi érték? = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./
2007. május 25.
Kétszeresen ünnepel a hét végén a nagyváradi Ady Endre Gimnázium diáksága és tanári kara: a hétvégén az iskola felépítésének 235. évfordulója, illetve az öregdiákok találkozója alkalmával szerveznek rendezvényeket. Helyére került az iskola bejárata fölötti, a kisgyermeket oktató Szent Erzsébetet ábrázoló szoborkompozíció. A szobrot a kommunizmusban távolították el az épületről; napjainkig az Orsolya-rendi apácák őrizték. Az Ady Endre Gimnázium diákja volt számos ismert személyiség is: a találkozóra többek között Gál Kinga, Magyarország európai uniós parlamenti képviselője is jelezte részvételét. Május 26-án az iskola több egykori diákja, köztük Dimény Áron színművész, A. G. Weinberger zenész, Kőrössy P. József irodalmár, Sztoianov István egyetemi tanár és dr. Jósa Piroska orvos eleveníti fel tanulóéveit. /Gergely Gizella: Múltidézés az Ady-gimnáziumban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./
2007. május 28.
Nagyváradon arany-, gyémánt- és hűségokleveleket adtak át az Ady Endre Gimnázium egykori tanulóinak a hét végén rendezett öregdiák-találkozón; megünnepelték a tanintézmény építésének 235. évfordulóját. Többek között A. G. Weinberger zenész, Dimény Áron színművész, Kőrössi P. József irodalmár, Sztojanov István egyetemi tanár és Jósa Piroska orvos beszélgettek a fiatalokkal. A gimnázium színjátszó csoportja és táncegyüttese Magyar fa sorsa címmel tartott díszelőadást. Az iskola jelenlegi diákjai számára több programot szerveztek: Ilyenek voltunk címmel filmeket tekinthettek meg a gimnázium életének fontosabb eseményeiről, illetve iskolatörténeti vetélkedőn is részt vehettek. /Idősebb és fiatal Adysok találkozója. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./
2007. július 12.
A nagyváradi Ady Endre Gimnáziumban tartja idei vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége. A július 12-én kezdődő rendezvény házigazdája a Bihar Megyei Civil Szervezetek Szövetsége. A vándorgyűlés témája Szent László városa és a Partium, jelmondatául pedig egy ismeretlen szerző Ének Szent László királyról című versét választották a szervezők: „Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!/ Magyarországnak édes oltalma,/ Szent kerályok közt drágalátos gyöngy,/ Csillagok között fényességes csillag” Az előadók többsége a város történelméről, nevezetes személyiségeiről értekezik. Nagyváradot Dukrét Géza helytörténész és Péter I. Zoltán újságíró mutatja be a meghívottaknak, Fleisz János történész pedig a város múltjáról tart előadást. A vándorgyűlésen Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, író A Szent László legenda és a csillagos ég című könyvét mutatja be. A Nagyszalontán született Sinka István költészetéről Medvigy Endre irodalomtörténész beszél majd. A zárónapon a 81 esztendős Kristófi János nagyváradi festőművész is a vándorgyűlés vendége lesz, valamint Gazda József író, aki Varga Domokosra, az Irodalmi Társaságok Szövetségének alapító elnökére emlékezik. /Gergely Gizella: Szent László városában. Irodalmi társaságok találkozója Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./
2007. július 16.
Nagyváradon tartotta vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ), a rendezvényen a régió kiemelkedő személyiségeiről hangzottak el előadások. A szövetség elnöke a Budapesten élő Medvigy Endre, aki főként a kommunizmus idején mellőzött írók – Sinka István, Nyirő József, Wass Albert – munkásságát kutatja. Az irodalomtörténész nemcsak a munkája révén kötődik a Partiumhoz: szülei Nagyváradon születtek. Medvigy Endre a vele készült interjúban kifejtette, a szövetség elnevezése egy ernyőszervezetet takar, amely közel negyven tagszervezetet számlál a Kárpát-medence minden régiójában. Egyetemes magyarságban gondolkodó, határokat, politikai megosztottságot figyelmen kívül hagyó szervezetről van szó, amely a Kárpát-medence egy-egy szeletének értékeit igyekszik felmutatni a vándorgyűléseken. Korábban többek között Kassán, Gyulán, Gyergyószentmiklóson tartottak rendezvényeket. Sok előadás hangzott el a mostani vándorgyűlés három napja alatt, Partium neves személyiségeiről olyan szaktekintélyek értekeztek, mint Jankovics Marcell vagy Andor Csaba. Dsida-évforduló van, ezért hívták meg Lisztóczky László irodalomtörténészt, az egri Dsida Jenő Baráti Kör elnökét. Madách Imre felesége, Fráter Erzsébet Nagyvádon hunyt el, Andor Csaba tartott előadást róla. Hlatky Endre főispánnak rendkívül fontos szerepe volt nemcsak a nagyváradi, de az egyetemes magyarság életében is. A magyar rádió igazgatójaként József Attilát szerepeltette, és 1944-ben ő olvastatta be Horthy Miklós fegyverszüneti proklamációját. Hlatky nevéhez főződik továbbá az Ady-emlékmúzeum létrehozása is, hiszen ő vásárolta fel 1940 után a múzeum törzsanyagának számító gyűjteményeket. Medvigy Endre Sinka Istvánról tartott előadást, akinek a munkásságával régóta foglalkozik. Sinka István költészete sokkal nagyobb értéket képvisel a magyar irodalomban, mint amennyire ma elismerik, hangsúlyozta. /Gergely Gizella: Repülőgépről a Partium. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./ Július 15-én ért véget Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének XVI. Vándorgyűlése. Jakobovits Miklós nagyváradi festőművész Hollósy Simon festőművész és a nagybányai művésztelep címen beszélt Hollósy életéről, művészi hitvallásáról, Urbán László irodalomtörténész Nagyvárad egykori szerelmes trubadúrjáról, Nadányi Zoltánról. Bertha Zoltán irodalomtörténész Németh László partiumi gyökerei és nagyváradi beszéde című előadásában felidézte azokat gondolatokat, melyeket az író figyelmeztetésként szánt a magyar nemzetnek. Németh László nagyváradi beszédében fogalmazta meg: „Magyar az, aki az érdekei ellen is magyar akar maradni”. A Bihar megyei poéták közül Gellért Sándor költészetébe kalauzolta a jelenlévőket Gellért Gyula református esperes, a költő fia. Lipcsey Ildikó történész Páskándi Géza munkásságáról tartott előadást. Az előadásokat Bálint István János szerkesztő zárta Boldog Várad címmel. /Szőke Mária: Kis ízelítő szellemi kincseinkből. = Reggeli Újság (Nagyvárad), 2006. júl. 16./
2007. december 2.
Az 1989 decemberét követő változások lehetővé tették az egyháznak az állami oktatási rendszerbe tartozó – nem felekezeti – középiskolák létrehozását. Tempfli József megyéspüspök 1991-ben benyújtott kérelmére az 1991/92-es tanévtől Szent László Római Katolikus Szemináriumi Líceum néven engedélyezték az iskola működését. Az intézmény kezdetben az Ady Endre Líceumban működött, délutáni oktatásban, majd a hajdani 9-es számú Általános Iskolában tanultak tovább a tanulók. A líceum 1992-ben otthonra talált a nagy múltú Kanonok soron, azóta itt működik. A gimnázium lapja, a Szósz-ék. A Filmklub mellett szakkörök is vannak, színjátszó csoportja és énekkara is van iskolánknak. Állandó táborozási lehetősége van az iskolának Sátoraljaújhelyen, Pilisszentléleken, Szentendrén és Bécsben, tájékoztatott Zalder Éva Mária igazgató. /Szent László Római Katolikus Gimnázium – Nagyvárad. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 2./
2008. január 18.
Párhuzamosan ünneplik a magyar kultúra napját Nagyváradon és a magyarországi Berettyóújfaluban. Az idei programokat a reneszánsz év jegyében tartják, így a berettyóújfalusi és váradi rendezvénysorozat közös pontja A reneszánsz Biharban című fórum. A fórumon Néhai való jó Mátyás király címmel dr. Vajna Mária, a debreceni Déri Múzeum főmuzeológusának előadását, Mátyás király és Nagyvárad címmel Fleisz János egyetemi tanár értekezését, majd Fodor József általános helynök Vitéz János bíboros, nagyváradi püspök jelentősége című előadását hallhatják az érdeklődők. Váradon január 19-én, az Ady Endre Gimnázium dísztermében tartják a hivatalos megnyitót. Idén két másik Bihar megyei város is bekapcsolódott a rendezvénysorozatba: Nagyszalontán január 18-án A Jégország királya című mesejátékot láthatják, Margittán január 24-én a római katolikus templomban nyitják meg Fenyvesvölgyi Tamás festő és Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa grafikus kiállítását. /Fried Noémi Lujza: Közös reneszánsz ünnep. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./
2008. január 21.
Nagyváradon, Szatmárnémetiben és Budapesten a magyar kultúra napját ünnepelték. Több erdélyi városban már a hét végén elkezdődtek a programok. Nagyváradon január 19-én nyitották meg hivatalosan azt a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) által szervezett tíznapos rendezvénysorozatot, melyet a Himnusz születésének tiszteletére rendeztek. Az Ady Endre Gimnázium díszterme előtt adysok által készített művészi alkotás várta az érdeklődőket. Fleisz János, a BINCISZ elnöke köszöntette a jelenlévőket, s mint mondta immár nyolcadszor együtt ünnepelhetnek a berettyóújfaluiakkal. Biró Rozália váradi alpolgármester hangsúlyozta, „végre egy határon belül gondolkodhatunk berettyóújfalui testvéreinkkel“. Az elmúlt évben egyezményeket, partneri kapcsolatokat kötöttek Debrecennel, Berettyóújfaluval. Szatmárnémetiben a magyar kultúra napja a múlt év óta a Magyar Kultúra Hetévé bővült. Január 19-én a székesegyházban Schönberger Jenő megyéspüspök jelenlétében az Ady Endre Társaság szervezésében ismert színészek szavaltak, majd a felvidéki Rock Színház tagjai a Napba öltöztetett leány és a Megfeszített című zenés játékokból énekeltek népszerű részleteket. A székesegyház oldalhajójában 41 felvidéki falu (Felső-Bodrog, Bódva, Zsitva, Ipoly, Garam völgye, Zobor-vidék) népviseletébe öltöztetett babáit mutatták be. A Rock Színház művészeivel együtt a kiállítás másnap már Nagykárolyban volt. „Az a tény, hogy a Román Kultúra Napja csak egy héttel előzi meg a magyar kultúra napját, adta azt az ötletet, hogy megszervezzem a Világban Élő Román és Magyar Fotóművészek Nemzetközi Kiállítását, összekötvén a két ország kulturális napját” – fogalmazott Tóth István, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke a Budapesti Román Kulturális Intézetben (BRKI) a hét végén. /Összekötő kultnapi kokárda. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./ Szatmárnémetiben első alkalommal mutatták be a felvidéki magyar népviseletet bemutató babakiállítást, háromszáz, viseletbe öltöztetett babát láthatott a közönség a vándortárlat utaztatásával foglalkozó Kultúráért és Turizmusért Társulás jóvoltából. Az elmúlt tíz évben a népviseletbe öltöztetett babákat számos felvidéki iskolában állították már ki, de részt vettek 2000-ben a Hannoveri Világkiállításon is. /Babos Krisztina: Apró identitásőrzők. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./
2008. február 12.
A magyar tannyelvű iskolákban oktassák az első osztálytól az érettségiig speciális módszer szerint, külön tankönyvek használatával és saját tanmenettel a román nyelvet, és vizsgáztassák külön kritériumok szerint a diákokat – javasolta Tóth Márta, a nagyváradi Ady Endre Gimnázium igazgatója a tanügyi és felsőoktatási szervezett közvitán. Többek között azt javasolják, hogy a magyarság története ne választható tantárgy legyen, hanem kötelező. Az egyházi iskolák az állami oktatási intézményeknek járó támogatásokkal megegyező anyagi támogatást kérnek. /Fried Noémi Lujza: Oktatási törvény: újabb javaslatok. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
